Tokaj

Földünk városai közül mindössze 137-et jegyeznek a Szőlő és Bor Nemzetközi Városaként. Tokaj közéjük tartozik, és szinte alig akad olyan ember, aki ne hallott volna már a Tokaji Aszúról, a talán leghíresebb magyar termékről. De mi lehet a titka ennek aranylóan szikrázó, csodás nedünek? A kérdésre Tokaj vendégszerető, szőlőhöz-borhoz értő lakói tudják a választ, és poharazgatás közben tudásukat szívesen meg is osztják vendégeikkkel. Az egykori tűzhányó, az 514 m magas Tokaji-hegy, ismertebb nevén a Kopasz-hegy földje a világhírű aszú bölcsője; a hosszú, meleg, napfényes napok dajkálják; és különleges, csak a tokaji pincékben kialakuló nemes penész neveli.

A Tisza és a Bodrog találkozásánál fekvő Tokaj nektárt csöpögtető szőlővesszeiről a magyarok nemzeti himnusza is megemlékezik, s a Tokajiról szólva ugyancsak nem fukarkodtak a dicsérő jelzőkkel a külhoni uralkodók és művészek sem, köztük XIV. Lajos, a Napkirály, Nagy Péter, Katalin cárnő, II. Frigyes, Beethoven, Voltaire, Goethe és Schubert. A várost a honfoglaló magyarok, a Hunyadiak - a nagy reneszánsz uralkodó, Mátyás király családja -, az itt királlyá választott Szapolyai János és a szabadságharcaikkal maguknak dicső emléket állított Rákócziak egyaránt birtokolták, és már 1074-ben említi írásos forrás. Stratégiai fekvése, a só- és a borkereskedelem évszázadokon át kiváltságos helyzetet biztosított számára. Életében fontos szerepet játszottak a görög és a zsidó kereskedők. Előbbiek emlékét őrzi az 1780-as évek végén, késő barokk stílusban épült volt görögkeleti templom – ma képzőművészeti kiállítások otthona - , utóbbiakét pedig a klasszicista és romantikus sírkövekben gazdag zsidótemető, valamint a térség legnagyobb, eklektikus stílusú zsinagógája. A régmúlt idők, a szőlőművelés és borkultúra tárgyi emlékeivel ma nem csak a városban, de a Tokaji Múzeum falai között sétálva is találkozhatunk. A műemléképület díszes helységei, különösen az emeleti nagyterem copf ornamentikája megkapó keleti hangulatot áraszt. Itt őrzik Béres Béla tokaji esperes egyházművészeti gyűjteményének gazdag barokk anyagát, benne sok szép ikont; a padlástérben és a pincében pedig a szőlészet-borászat emlékeivel ismerkedhetünk. Tokajban található számtalan ódon pince, és az épülőben levő Szerelmi Pincesor löszbe vájt remekei közül is kiemelkedik a Rákóczi Pince, amelynek impozáns központi terméből 24 járat ágazott el. Itt érlelték évszázadokon át a híres aszúkat és a többi tokaji borkülönlegességet, a szamorodnit, a furmintot vagy éppen a hárslevelűt. Napjainkban a városba látogatók szívesen kóstolgatják ezeket a nedűket a hűs pincékben, amelyek különlegessége, hogy nem a településen kívüli pincesoron találhatók, hanem az óváros lakóházaiból nyílnak és futnak be a hegy alá. Tokaj környékének alföldi és a hegyvidéki elemeket vegyítő flórája és faunája bővelkedik természeti szépségekben. A Kopasz-hegy oldalai szigorúan védett ritkaságokban gazdag erdők borítják. A közeli Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet vadvíz országa a háborítatlan természetet, a madárvilágot szerető embereknek kínál feledhetetlen pillanatokat. A horgászat és a vízi sportok kedvelői számára valóságos paradicsom a halban gazdag, itt még meglehetősen rakoncátlan Tisza, akárcsak különlegesen szép tájképi adottságával, szép öreg fákkal szegélyezett partjaival a lassúfolyású, kis vízesésű, duzzasztó-művel nem szabályozott Bodrog. A környező hegyeket tölgyesek, bükkösök, fenyvesek borítják, lábaiknál szőlőtőkék érlelik a szemeket. Tokaj híre és vendégszeretete évszázados. Polgárai azonban, ugyanúgy, mint őseik, ma is felejthetetlen élményeket szeretnének nyújtani azoknak, akik elszakadni vágynak a zajos nagyvárosoktól, kedvelik a jó borokat, a bensőséges, kisvárosi hangulatot, a tiszta folyókat, a háborítatlan természet csodáit és a nyíltszívű embereket.

Forrás:http://www.onlineborturizmus.hu/telepulesek/Tokaj/